„Ő Roman... Roman Valenti.”

Síri csend borult a szobára, és senki sem merte kinyitni a száját. Csak bámulni tudtam Alessióra, ahogy Silvio és Carmine kővé dermedt arcát figyelte, és az egyetlen, aki bármiféle reakciót mutatott, Vitti volt.

„R-Roman?” – dadogta Silvio. Alessio kihúzott egy széket, és megfogta Silvio kezét. „Talán le kellene ülnöd, nagypapa.”

Silvio átvette a széket Alessio kezéből,