Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Emil
– Cesar Mendozához jöttem.
A kaput őrző biztonsági ember bedugta a fejét a dzsipembe, és úgy mért végig tetőtől talpig, mintha valaki olyannak, mint én, tilos lenne belépnie ebbe a zárt lakóparkba.
Bosszankodva vártam, míg visszahúzza a fejét, majd felmutattam a jelvényemet. Nem akartam kijátszani a nyomozókártyát, de kezdtem kifogyni a lehetőségekből. – Fontos ügy, úgyhogy ha megbocsátana.
A