Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Alma

– Köszönöm… mindent – sóhajtottam fel, Emilre nézve. Ha valamiért, hát leginkább azért voltam hálás neki, mert nem tett fel túl sok kérdést.

– Nincs mit – mondta. – Inkább nekem kellene megköszönnöm, hogy megvédted Quinót. Nem tudnék együtt élni a tudattal, ha az öcsémnek miattam esne valami baja.

Az öcsémnek.

Miután beköltözött a villába azzal a feltett szándékkal, hogy tönkretegye a Mendozá