Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Alma
– Köszönöm… mindent – sóhajtottam fel, Emilre nézve. Ha valamiért, hát leginkább azért voltam hálás neki, mert nem tett fel túl sok kérdést.
– Nincs mit – mondta. – Inkább nekem kellene megköszönnöm, hogy megvédted Quinót. Nem tudnék együtt élni a tudattal, ha az öcsémnek miattam esne valami baja.
Az öcsémnek.
Miután beköltözött a villába azzal a feltett szándékkal, hogy tönkretegye a Mendozá