Evie tekintete a zárt ajtóra szegeződött; az öreg fa minden egyes nyikorgására összerezzent. A kintről beszűrődő tompa kiáltások és a fegyverek ropogása újabb és újabb sokként érte amúgy is megtépázott idegeit. Erősen a szájába harapott, próbálta rávenni magát, hogy csendben maradjon, még akkor is, amikor a könnyek patakokban folytak az arcán.

– Kérlek – suttogta a semmibe, hangja megremegett.

Ekö