Dante és Jenna már majdnem három órája úton voltak – eleinte futottak, majd amikor a lábuk már nem bírta, gyors gyaloglásra váltottak. A hideg éjszaka rájuk borult, leheletük fehér párafelhőként szállt, ahogy továbbmentek. Egyikük sem tudta, hogy Thorne vajon életben van-e még az összeroncsolódott autónál.

Egy fészer közelében lelassítottak, amelynek rozsdás falai sápadtan festettek a holdfényben.