Amara szemszöge

A pláza hatalmas és tele van emberekkel. Zane egy lépéssel mögöttem halad, miközben az üzletekben böngészek, és kiválasztom, amit szeretnék. Veszek néhány hétköznapi ruhát, rövidnadrágot, inget és cipőt. Fizetéskor a rosszallásom ellenére Zane adja át a kártyáját a pénztárosnak.

– Van saját pénzem – mormolom.

– Az Alfa mondta, hogy én fizessek. Ideadta a kártyáját – mondja.