Amara szemszöge

A szemem felvillan, és a farkasom veszi át az irányítást, rámorogva a nőre. Hátrál egy lépést, és őszintén megdöbbentnek tűnik. Valerius közénk áll, még mielőtt elérhetném a nőt, a farkasom pedig visszahúzódik az elmém rejtekébe.

– Menj a szobádba! – parancsolja.

– Gyűlöllek, és bárcsak ne te lennél a társam! – sikítom, és lerohanok a lépcsőn.

– Micsoda egy elkényeztetett