Brina szemszöge

Silasra néztem, próbálva nem hinni a fülemnek. – Én vagyok a társad, Silas. – Gyűlöltem magam, amiért ilyen szánalmas vagyok. Egyszerűen csak el kellett volna mennem, amikor esélyem volt rá. Nem kellene ezt elviselnem, de reménytelenül beleszerettem.

Bólintott, nem szólt semmit, így hát folytattam: – Én vagyok a társad, és az ember azt hinné, hogy talán, csak talán te is... – Elh