Brina szemszöge

Semmi sem segített. Mindenki teret hagyott nekem. Mindenkin anyámat, a bátyámat (még ha alig beszéltünk is) és Silast értettem. Igaz, én voltam az, aki kerülte őt. Egyszerűen csak fájt belegondolni, hogy nem engem látott; egy másik nőt látott a helyemben.

Vettem egy mély lélegzetet, odaléptem az emailjeimhez, hogy ellenőrizzem, kaptam-e már visszajelzést az akadémiáról.

Még valamik