Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

"Készen állsz az indulásra?" – mondta ezúttal mosolyogva a szemembe nézve. Vettem egy mély lélegzetet, és mosolyogva egy 'igen' csúszott ki a számon.

Lekísért a bálterembe, s csak épp mielőtt elég közel értünk volna, hogy az őrök kinyissák az ajtókat, álltunk meg.

"Ha túl sok lenne neked, csak nézz rám. Semmi más nem számít." – mondta, egyenesen előre meredve. Felvettem ugyanazt a testtartást, min