A következő napok lényegében ugyanígy teltek. Minden éjjel felébredtem, vagy kihasználtam azokat a perceket, amikor kint volt a falka területén kívül, hogy a könyvet keressem.

– Csak mutass egy jelet, Istennő – morogtam, még mindig a könyvet keresve, amikor az előző esti kép kiesett valahonnan.

Boldogan és megkönnyebbülten elmosolyodtam. – Végre – sóhajtottam fel boldogan, és épp felvettem a képet