– Sabrina – éreztem, ahogy hidegrázás vesz erőt rajtam, miközben küzdöttem, hogy visszanyerjem az eszméletemet.

– Sabrina – szólalt meg újra a hang, halálos szorítással ragadva meg. Körbenéztem, de nem láttam semmit.

– Jól vagy? – szólt Alaric aggodalommal az arcán. – Úgy tűnt, mintha egy pillanatra elbambultál volna – mondta, és egy röpke másodpercre megérintette a kézfejemet, majd el is vette.

–