Brina szemszöge

Többnyire csak ültem a szobában, teljesen lesújtva.

Vagy nem tekintett rám úgy, és hazudott Gideonnak, vagy nem volt képes a szemembe mondani, és őszintén szólva nem tudtam, mit is érezzek ezzel kapcsolatban.

Kopogás hallatszott az ajtón, ami kizökkentett az önsajnálatból és a frusztrációból. – Szia – mondta Alaric, ahogy belépett a szobába; ránéztem, de nem tudtam, mit mondjak.

–