Néma csend honolt, miközben végigvitt a kastély folyosóján; lépteink visszhangot vertek a falak között.

„Te…” — nyeltem egyet, és próbáltam mondani valamit, de a szavak mintha a torkomon akadtak volna.

Nem szólt semmit, úgy tett, mintha meg sem hallotta volna. Így én is csendben maradtam, és hagytam, hogy bevigyen a szobába.

A lehető legóvatosabban tett le az ágyra, mintha pehelykönnyű lennék, maj