– Gael, fejezd be! – csattantam fel, a türelmem már így is fogytán volt.

Dühös voltam – mindenre. Coralie-ra, Vesperára, és magamra, amiért nem láttam át a dolgokat hamarabb. És most Gael is itt volt, hozva a szokásos formáját, azt híve, hogy azzal a pimasz vigyorával elsimíthatja a dolgokat.

– Dariust akarom látni, nem téged, te nem érdekelsz – mondtam, miközben elmentem mellette.

Gael drámaian f