Kihúztam magam, a szemem tágra nyílt. – K--edvel engem? – dadogtam.

Bólintott, egy kicsit elmosolyodott, sápadt ujjai az ölébe terített takaró szélével játszottak. – Igen. Beszél rólad. Nem gyakran, nem akárkivel, de... megemlít téged. Úgy, ahogy valaki egy titkot említ meg, amiről nem akarja bevallani, hogy érdekli.

Ettől a gyomrom olyan furcsán rándult görcsbe, amit nem tudtam megmagyarázni. Pró