Negyvenedik fejezet: Valóra vált álom

Calista, tizennégy évesen

Calista szemszöge:

Összezavarodva, hogy mit vegyek fel, mivel Dante és Damian király nem mondták meg, hová megyünk, egy egyszerű rózsaszín ruha mellett döntöttem, amely valamivel a térdem felett ért véget, fehér tornacipővel, és lófarokba kötöttem a hajam. Ha volt valami, pontosabban valaki, aki hihetetlenül hiányzott a kastélyban töl