Bár az arca dühöt tükrözött, Declan mégis olyan jóképű volt, mintha a külseje Isten műve lenne.

Olyan nemes volt, hogy senki sem érhetett fel a szintjére.

Declan elfojtotta az érzelmeit, és parancsoló hangon így szólt: – Vivian, menj vissza, ha befejezted a hisztizést!

Declan dühös arckifejezését látva Vivian elmosolyodott. – Mr. Thorne, mi már elváltunk. Akár befejeztem a hisztizést, akár nem, eh