Vivienne szemszöge.

A hatalmas íróasztalom mögött ültem az irodámban, és ujjammal ritmikusan doboltam a fényes mahagónin. A levegő nehéz volt a feszültségtől, és az ujjaim kopogása mintha egyre hangosabban visszhangzott volna a szobában. Az ékszeripari cégem virágzott, az üzlet a várakozásokat felülmúlva pörgött. De nem tudtam erre koncentrálni, nem akkor, amikor egy vihar dúlt bennem. Tekintetem