Vivienne szemszöge.

Nem tudtam abbahagyni a mosolygást. Egyik felem úgy érezte, mintha lebegnék, a másik meg annyira csordultig telt, hogy biztos voltam benne, mindjárt felrobban. Miután végre megmondtam Donnak, hogy szeretem, hogy mindig is szerettem… könnyűnek éreztem magam, mintha végre valami súlyos teher hullott volna le a vállamról. Nem volt több rejtőzködés, nem volt több visszatartás. Csak