Donovan szemszöge

A medence vize nyugodt volt, hűvösen simult a bőrömhöz, ahogy hátradőltem, és hagytam, hogy a karjaim a medence peremén pihenjenek. Végre egyszer egyedül a gondolataimmal. Az elmúlt néhány nap… bonyolult volt. Vivienne kerülte a társaságomat, és nem is hibáztathattam érte. Úgy éreztem, valahányszor rátekintek, a bűntudatom csak növekszik, és olyan súllyal nehezedik a mellkasomra,