Donovan szemszöge.

A levegő az autóban elviselhetetlen volt, és a csend a városba vezető út minden egyes másodpercében a húsomba vájt. Vivienne csendben ült mellettem, a szemeivel időnként felém rebbent, mintha mondani akarna valamit. Valahányszor így tett, szorosabbra fogtam a kormánykereket, és arra kényszerítettem magam, hogy ne szólaljak meg, ne forduljak felé, hogy elmondjam neki, minden rend