Declan szemszöge

Két nap. Egy örökkévalóságnak tűnt. Két gyötrelmesen hosszú, fojtogató nap, amióta Vivienne bejött erre a hideg, sivár helyre. A szavai gyomorszájon vágásként értek. Nem tudtam kiverni a fejemből a képét… a szemét, ami tele volt haraggal és árulással, a mérget a hangjában, ahogy nekem esett. Nem tudtam nem hallani a vádaskodásait, a csalódottsága élét.

De ami a leginkább kísértett