Maeve szemszöge

Rögtön azután, hogy rájöttem, Gideon felébredt, olyan erősen rántott magához, hogy a karjaiba zuhantam.

Összeráncolt homlokkal, ösztönösen el akartam lökni magamtól, de ekkor meghallottam, ahogy rekedtes hangon azt motyogja: – Ne menj el.

A beszűrődő napsugárnak köszönhetően halványan láttam könnyes kiskutyaszemét, és hihetetlenül szánalomra méltónak tűnt.

Halk sóhaj hagyta el az a