Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Arthur szemszöge

A „meghalt” szó tűzijátékként robbant fel az elmémben.

Úgy éreztem, nem kapok levegőt. A vér mintha megfagyott volna az ereimben.

Farkasom, megérezve a kínomat, felnyüszített az elmémben.

A testem megállíthatatlanul remegett, ahogy a puszta pániktól vezérelve megragadtam Sadie kezét. – Hogyan halt meg az édesanyád?

– Mi közöd hozzá? Mit képzelsz, ki vagy te, te tuskó! Ha nem hordo