Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Arthur szemszöge
A „meghalt” szó tűzijátékként robbant fel az elmémben.
Úgy éreztem, nem kapok levegőt. A vér mintha megfagyott volna az ereimben.
Farkasom, megérezve a kínomat, felnyüszített az elmémben.
A testem megállíthatatlanul remegett, ahogy a puszta pániktól vezérelve megragadtam Sadie kezét. – Hogyan halt meg az édesanyád?
– Mi közöd hozzá? Mit képzelsz, ki vagy te, te tuskó! Ha nem hordo