Erre a kérdésre trükkös volt válaszolni.

Szinte semmit sem tudtak Elefántcsontkő Városról, és mivel teljesen sötétben tapogatóztak, az volt a legbiztonságosabb, ha nem árulnak el magukról semmilyen részletet.

Ekkor lépett közbe Cora; elkényeztetett, arrogáns hangon szólalt meg, miközben megrángatta Ragnar ingujját.

– Menjünk el hozzá, és nézzük meg magunknak! Úgy beszél, mintha olyan nyomorúságos