**Sloane**

A zord reggeli fény átszivárog a menedékházunk maszatolt ablaküvegén, és hosszú, szürke árnyékokat vet a hámló linóleumpadlóra. Porszemcsék táncolnak a sápadt fénysugarakban, megvilágítva azt a nyomortanyát, amit otthonunknak hívunk.

"Jó reggelt, barátnőm!" csicsergi Roxanne. Erőltetett vidámsága a szoba súlyos, nyomasztó csendjének feszül. Egy gőzölgő, csorba kerámiabögrényi feketekávé