**Sloane**

A zár tompa, fémes csattanással csusszan a helyére. Abban a pillanatban, ahogy átlépem ennek a tartalék menedékháznak a küszöbét, tudom, hogy az alvás kizárt. A szűkös szobában uralkodó csend a dobhártyámnak feszül, fojtogató és sűrű, régi por és nyirkos fa szagát árasztja. Tűz hasít a vállamba – brutális, égő kín sugárzik a mély vágott sebből, amit a menekülés során szereztem. Látásom