**Ronan**

A törmelék véresre horzsolja a karomat, ahogy egy millimétert sem engedő, betonból és betonvasból álló, csavarodott káoszban kaparok előre. Dante mellettem van, ugyanolyan kétségbeesetten, mindkettőnket por és vér borít, de mégis nyomulunk előre. A mozgó törmelék minden egyes nyikorgása figyelmeztetés és ígéret: vagy életben vannak odalent, vagy elkéstünk. – Sloane! – kiáltom újra, köhög