**Sloane**

Órákig ülhettünk ott az ébredésem után, mindketten túlságosan féltünk megmozdulni, nehogy a másik eltűnjön. Egy ponton a kimerültség győzött. Amikor pislogva újra felébredek, a mellkasa az arcom alatt van, szívverése lassú, makacs dobolás a fülemben. Sót érzek az ajkam szélén – az ő könnyei, talán az enyéim. Ő előbb megmozdul, mint én. Az alattam lévő izmok elmozdulásától a szék megcsik