SOREN SZEMSZÖGE

Böktem a nagy könyvtár nehéz tölgyfa ajtóin, a csendes, poros kényelmet keresve, amely a falai között rejtőzött. Tornyosuló fapolcok sora nyújtózott előttem, szorosan megrakva vastag, bőrkötéses kötetekkel, amelyek úgy festettek, mintha évtizedek óta senki sem érintette volna őket. A levegőnek régi pergamen, csiszolt fa és mélységes csend íze volt. Mélyet lélegeztem, hagyva, hogy a