Halott ember voltam.

Tudtam, abban a másodpercben, ahogy meghallottam a lépteit a hátam mögött. – Bastian, én... – kezdtem, de ő azonnal a szavamba vágott. – Pofa be! – hördült fel, én pedig azonnal megdermedtem.

Mielőtt még pislogni tudtam volna, Bastian már ott is termett, megragadta a karom, és megpördített maga felé. A szemei erőszakos viharként tomboltak, vadul és veszélyesen, láncként szögez