BASTIAN SZEMSZÖGE

A szobában egyedül az óra ketyegését lehetett hallani. A félig telt whiskys poharamra összpontosítottam, a borostyánsárga folyadék megcsillant a félhomályban, ahogy körbeforgattam. A jég úgy koccant az üveghez, mint egy figyelmeztetés, amire nem voltam hajlandó odafigyelni. Egy testes szivar is égett az ujjaim között, füstje lustán kanyargott a mennyezet felé, mint a hazugságok,