– Ma este azok vagyunk? – ismételtem kissé tátott szájjal.

Bastian szeme vidáman felcsillant. – Igen. – Hangja suttogásként ért a fülemhez, ahogy szorosan mögém lépett, testének melege átsuhant nyirkos bőrömön. – Ha akarod, végig lehetsz szégyenlős.

Ajka a fülcimpámat súrolta. – Szerintem aranyos.

– A férfiak nem aranyosak – nyögtem, és ímmel-ámmal rácsaptam a kezére, miközben elhúzódtam, hogy fel