Ki voltam öltözve, a hajam tökéletesen belőve, a táskám pedig mellettem pihent az ágyon. De én csak ültem mozdulatlanul, és a tükörképemet bámultam, önmagam szellemét, aki visszanézett rám. A szemeim üresek voltak, a kimerültség és a csendes megadás lélektelen gödrei.

Tegnap éjjel ájultam el, a Bastiannal való veszekedés közepén. Amikor felébredtem, az ő ágyában voltam, ismeretlen lepedőkbe burkol