Egyfajta déjà vu érzés öntött el; minden arra az időre emlékeztetett, amikor még csak nem is sejtettem, mit tartogat számomra az élet. Csendben figyeltem, ahogy a kezembe nyomott egy tányért, aztán a szemközti pultnak dőlve nekilátott a reggelijének.

"Nem ízlik?" – kérdezte mély homlokráncolással.

Megráztam a fejem és elmosolyodtam. "Nem, finom."

Szótlanul ettük meg a reggelinket, egyikünk sem szó