Valerio végighajtott a város nyüzsgő utcáin, szemét az útra szegezte, de gondolatai valahol máshol jártak. Norára gondolt, az évekre, amik elteltek amióta utoljára látta. Ahányféleképpen csak elképzelte ezt a találkozást, egyikben sem egy általános iskola bejáratánál képzelte el a nőt. Mintha a sors űzött volna vele gonosz tréfát, hogy a legváratlanabb pillanatban sodorta Norát az útjába.

Caterina