Valeria szemszöge

Felálltam az ágyról, mert túl fáradt voltam már ahhoz, hogy tovább sírjak. Nem volt rá szükség. Mostantól ez volt az életem, és az egyetlen választásom az volt, hogy élem, és megpróbálok boldog lenni – vagy legalábbis úgy tenni, mintha az lennék.

A falkaklinika steril szaga árnyékként tapadt a falakhoz. Nemcsak a fertőtlenítőszer miatt éreztem úgy, hogy megfulladok – hanem az Alp