Gideon Alfa szemszöge

Hátulról követtem őt, ahogy a konyha felé tartott.

– Nem kell követned. Csak menj, és ülj le. Gyorsan megcsinálom, és viszem is – mondta anélkül, hogy hátranézett volna.

De én figyelmen kívül hagytam, úgy tettem, mintha nem hallanám, és követtem tovább. Volt valami megnyugtató abban, ahogy mozogni láttam, valami nyugtató, annak a káosznak ellenére is, amely egész nap bennem ö