Alfa Gideon szemszöge

Egy héttel később

Arra ébredtem, hogy a napfény beárad a szobám magas ablakain. Az aranysárga sugarak ferdén átszelték a padlót, és lágyan az ágyra omlottak. Megmozdultam, lassan felültem, és letoltam a mellkasomról a puha takarót. A lábam tompa puffanással ért a hideg márványlapokra. Kissé elfordultam, hogy ránézzek.

Ott volt ő – Nadia –, békésen összegömbölyödve a lepedők a