Valeria szemszöge

Alig két órája ébredtem fel a kómából, és Alfa Gideon már utasította is a nővért, hogy készítsen elő a hazabocsátásra. Nem volt helye vitának. Még levegőt venni sem volt időm.

Csalódottan sóhajtottam, miközben a bekötözött fejemet fogtam. Tompán lüktetett, minden mozdulat arra az incidensre emlékeztetett, amit legszívesebben elfelejtettem volna. De a fájdalom – mint kezdtem megta