Valeria szemszöge

A reggel első fénye besurrant a vékony függönyökön át Leander lakásába.

A szoba csendes volt, túlságosan is csendes, és ettől ólomnehéznek éreztem magam legbelül. A testem fájt, mert az egész éjszakát álmatlanul, egyik oldalról a másikra forgolódva töltöttem.

Épp amikor végre kezdtem volna elaludni, a telefonom éles csörgése törte meg a csendet.

Felnyögtem, és erőtlenül kinyújtot