Valeria szemszöge

Az íróasztalánál ült, rengeteg irattal szétszórva mindenen; a papírok a tőle megszokott, rendezett-de-elfoglalt stílusban hevertek mindenfelé. Észre sem vette, hogy bent vagyok. Vagy talán észrevette, de nem tartotta érdemesnek, hogy tudomást vegyen rólam. Akárhogy is, a tekintetét a közvetlenül előtte fekvő aktára szegezte.

Csendben odasétáltam az asztalához. De valami megakadt