Valeria szemszöge

Remegő kezekkel vettem fel a telefont, és felhívtam Marthát, miközben csapdába esett állatként fel-alá járkáltam a hatalmas hálószobában.

A második csengésre vette fel.

– Valeria? Jól vagy? Úgy hangzol, mint aki sírt.

– Micsoda? – bökte ki, amikor elmondtam neki, hol vagyok. – Hogy tehette ezt veled?

Elszorult a torkom, a könnyek szabadon folytak, most, hogy végre hallgatott vala