Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Valeria szemszöge
A film még mindig ment a tévéképernyőn. Élénk kék és sárga fények táncoltak a hálószobám sötét falain. A színészek nevettek és hangosan beszéltek, de egyikünk sem figyelt már rájuk. A finom ételekkel és édességekkel megrakott nagy tálca ott állt közöttünk a takarón, teljesen elfeledve. Nem bírtam az ételre gondolni. Képtelen voltam a filmre figyelni. Csak az a férfi járt a fejemb