Valeria szemszöge

Biztonságban éreztem magam Gideon karjaiban. Az illata annyira megnyugtató volt, hogy nem akartam elengedni. Friss fenyő és meleg eső illata áradt belőle. A mellkasára hajtottam a fejem, hallgatva erős szívverését. Lassan elhúzódtam tőle, és felnéztem mély, aggódó szemébe.

– Köszönöm, Gideon – mondtam halkan, és lágy, meleg mosollyal néztem rá.

Gideon teljesen értetlennek tűnt. K