~Damon~

Az agyaraim még mindig sajogtak a dühömtől, amely épphogy csak a felszín alatt parázslott. Minden önuralmamra szükségem volt, hogy ne tépjem darabokra apámat, ahogy most elnéztem. Őszintén szólva, nem értettem, miért lépett közbe Freya. A férfi már túl régóta volt szálka a szememben, de mint mindig, most is igaza volt. A büntetése nem egy gyors halál lesz – hanem a lassú felismerése annak,