~Damon~

Eltelt egy egész nap, és sikerült úgy kerülnöm Beát, mintha az egyik kezében a pestist, a másikban pedig a szívfájdalmat hordozná. Éjszaka házon kívül voltam, vagy nappal foglaltam el magam, hogy véletlenül se fussak bele. Amikor mégis megláttam, az mindig egy árnyékos sarok biztonságából történt, jól elrejtőzve a szeme elől. Mint valami túlnőtt, komor zaklató. Szánalmas, tényleg.

De nem t