~Damon~

Azon az éjszakán ismét az ágyban feküdtem, üres tekintettel bámulva a plafont, a kezeim a hasamon pihentek, az ujjaim pedig szórakozottan doboltak a mellkasomon. Újabb éjszaka. Újabb kongó csend. Ismét egyedül voltam az ágyunkban. Nem is emlékeztem, mikor töltöttünk el Freyával utoljára külön egy éjszakát. A pokolba is, ma még csak nem is láttuk egymást, és az egész falkaház érezte ennek a