*Lyra*

A reggeli fény aranylón és melegen áradt be az ablakon.

Rowan karjai szorosan öleltek, egyenletes lélegzete megnyugtató ritmusként hatott a fülemnek. Napok óta először éreztem a béke látszatát. Dane árnyéka még mindig ott lebegett, de itt, ebben a pillanatban, csak mi ketten voltunk.

– Ehhez hozzá tudnék szokni – mormolta Rowan álomtól rekedtes hangon.

Oldalra fordítottam a fejem, hogy rán